„János tanítványai…megkérdezték: »Miért van az, hogy mi és a farizeusok sokat böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?« Jézus ezt mondta nekik: »Gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? De jönnek olyan napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak«”. (Máté 9,14-17)
Észrevették a próféták a böjtölésben rejlő képmutatás veszélyét. Ezért hirdette például Ézsaiás: böjtölésnek akkor van értelme, ha azzal, amiről lemondunk, mások terhét könnyítjük, vagy másokat gazdagítunk. „Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd fel…!”(58,6-7.)
Keresztelő János nemcsak azért hirdetett böjtöt, hogy ezzel a Messiás eljövetelére készítse fel a népet, akiket mint a vőlegény barátja, a lakodalomban a vőlegényhez vezesse, hanem azért is, hogy minél előbb eljöjjön a Messiás. Minderre Jézus megérkezése után már nem volt szükség. Keresztelő János tanítványait erre emlékeztette Jézus: elkezdődött a menyegző, ahol tilos volt böjtölni.
Jézus nem tiltotta a böjtöt, ő is böjtölt, sőt az egész élete böjtölés volt. Erről vall a Krisztus- himnusz: Jézus „… megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett,….megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Filippi 4,6-8)
Mit kifogásolt Jézus a böjtölésben?
Az önmutogatását. “Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.” (Mt 6,16-18)
Nem érdemszerző Isten előtt a böjtölés. (Lukács 18, 9-14)
Tegyük még hozzá, hogy a böjtölésünknek nem az a célja, hogy Isten akaratát megváltoztassuk, mivel Isten a böjtölésünk nélkül is jót akar nekünk. Ahogyan Pál apostol vallotta: „Akik Istent szeretik, minden a javukra van.” (Róma 8,28)
Mi a böjt célja református tanításunk szerint?
Krisztushoz kerüljünk közelebb, még szorosabban kövessük és szolgáljuk. Egészen közel. Ez lesz életünk legszebb része.
Megalázkodás Isten előtt.
Luther: nevelő eszköz, mely által Jézus kereszthalálára emlékezünk.
Kálvin szerint a böjt célja, hogy imaéletünk a fő helyre kerüljön.
Az igazi böjt az óember naponként való megöldöklése.
Meglátogattam egy zenetanárt, akinek évek óta agyvérzéssel feküdt a felesége. Jézus tanítása szerint lépett be a ágyban fekvő feleségéhez a szobába, úgy mintha ünnepre készülne „megmosva az arcát, megkenve a fejét olajjal”, hogy ne lássa betege, hogy böjtöl. Nem jutalmat várva tette mindezt, hanem mivel szerette a feleségét még ebben az elesett állapotában is.
Lehet a böjt nemcsak önkéntes, hanem kényszerű is. Mint itt is, ahol elvétetett a feleség egészsége, más esetben az otthon, az autó, a szeretett személy.
Aki az önkéntes böjtöt soha nem vállalta, hogyan fog az ilyen nehéz, kényszerű böjt idején halálig hű maradni?
A „ böjtölni fognak” utalás a későbbi üldöztetésekre, a kényszerű böjtre.
– Riskó János –